Múlt héten lehetőség adódott edzéstervemben, hogy a TÁV felét megpróbáljam teljesíteni. Augusztusban már volt egy ilyen. ~6:30-as idővel. Előző napokban igyekeztem többet enni felkészülni a szabadidős programra. Sikerült is.
Vasárnap reggel indultam az uszodába, tudtam, hogy csak a 25-ös medence üzemel, ezért készültem rá fejben hogy sűrűn fogok forgolódni. Becsobbantam és elkezdtem úszni a tempómat. Annyira kicsinek tűnt a medence, meg forgalom is volt amihez én nem vagyok hozzászokva, hogy egyszer majdnem le is koccoltam fejjel a csempét. Az első ezer túl jóra sikerült (18:30) erre reagáltam hogy nem lehet biztos elszámoltam szóval még 50-et megyünk. Az egykilenc így is 38perces időre jött ki 20:11-es tempóra. Éreztem, hogy lendületes volt, de dolgozott a drukk. -Már most, mi lesz itt 'atádon!? Kijövet irány haza, nyergelés majd Tibi csatlakozott a biciklin. Éreztem az úszást magamon, hiába nem volt két hétig úszni mert átalakítás folyik, és csak a kismedence meg a pancsoló üzemel. A bringát már vártam, és el is kezdtzem jólesően de haladósan tolni. Furcsálottam, hogy Tibi le van maradva. Gondoltam a hajlítója rakoncátlankodik biztos ezért. Később kiderült nem. Majd az első 20km-en vezettem, talán egy perccel is, aztán 30környékén átvette a pole-t itt már éreztem, hogy valami baj van. Pulzus magas, iszok, nem jó, nem segít, kezdek fogyni erőből, pörgetek így tudom hozni a 30-as átlagot, a szél sem kímélt. Tibit gy ideig láttam magam előtt haladni, de csak nőtt-nőtt a táv köztünk, megfordult a fejemben hogy fellószolok rá, aztán lebeszéltem magam hogy nem kell, elég ez így is, sőt már szerintem sok is. Nem esett túl jól a kerózás. Valami nagyon el lett ****va. Két óra alatt fogyott fél liter víz és fél liter iso. Úszás után nem is frissítettem. 75mk-nél kólát vettem magamhoz ez sem sokat ért. Végül Tibihez megérkeztem 2:53-mal. Egy kis depózás bringa lerak ilyesmi majd jöhetett a futás. Ptóbáltam erőltetni a folyadékot ezerrel, de több víz már nem ment le. Vizelési ingerem sem volt már több mint 3 órája. Ez sem jelentett semmi jót. Az idő meleg volt. Szeretem, de bebizonyosodott hogy ilyenkor ellenem dolgozik, ha hülye vagyok. Márpedig az voltam mert a futást megint megtoltam az elején. Tibi megint lemaradt. Bevártam, mondom fussunk együtt. Két kili után már kértem vízet. Nem állt be a légzésem, lábaimmal szerencsére problémák nem voltak. Aztán jött hogy szorít a bordám alatt nem tudom kisóhajtani sehogy sem, semmi nem jó meg kellett állnom, pár másodpercre leguggolni ez segített. Úgy ötszáz méterig. Aztán megint ugyanez. Folyadékpótlás. Lassú 6perces tempóban 150feletti HR-rel. :/ Hát nem mondom rendesen elszomorított a látvány. Legalább akkor ne szenvednék ennyire. 8kilinél éreztem, hogy hátul is már bajok vannak. Derék fölött enyhe fájdalom. Nem tudtam eldönteni hogy esetleg valami váztartó izom, vagy vese. Utóbbi volt mert 2dl víz után rendben volt. Elmúlt. Majd fordítóhoz értünk. Megálltunk enni cseresznyét a házak előtti fáról. Ezzel egy baj volt csak. Hogy az óra meg futott. Sokat nem időzhettünk talán 4 percet aztán vissza a dunaparton Vác felé. Hazafelé volt még hogy kétszer kellett megállnom, és egyszer belesétáltam úgy 20m-en. Nem voltam büszke magamra. Pulzus magas még mindig ha mentem, ha nem akkor is :) Próbáltam levenni a pólót hátha úgy jobb lesz talán lejjebb megy kicsit. Nem ment. Tibikének mondtam menjen mert látom neki van erő bőven. Haver kísért még bringán mondtam neki hogy nem tudom kintről mi látszik de belül kurvára szenvedek. Mondta hogy jól titkolom. Rendes volt tudta mit kell ilyenkor mondani. A váci dunapart szenvedős volt nagyon. Ismerősök mindenhol, intenek, próbálok én is vissza. Majd az utolsó 500m előtt megállok, mondván ezzel már úgyse változtatnék semmin és inkább legyaloglom, levezetésnek jó is lesz.
Sok mindenen gondolkodtam azóta. Azon is igen. De tudom én tehetek róla, nem hallgattam az intő szóra, a tapasztalatra. Úgy látszik kell még ilyen hogy megtanuljam mi a rendje. Elraktározom magamban. Ami viszont biztos most már: fellépéskor én nem fogok sietni azért hogy más szám legyen a papíron.
