aug
6

.. tovább botorkálok lefelé a lejtőn. Figyelek nehogy kavicsra lépjek és vége is legyen a mai napnak azonnal. Próbáltam körültekintő lenni. Taps-taps, jobbra a tó amely mindennél jobban csillog most, mindennél jobban hív. Befordulok a partra a piros hálók ölelésébe. Nagylevegő. Még egy. Nézem a körülöttem lévőket. Társalognak, mosolyognak, megkeresem magamnak a bójákat a távolban. Vajh' merre kezdem. Oké, láttam a neten, hogy jobb, de az biztosan úgy van? -fogalmazódik meg bennem egyre több kétely. Még mielőtt jobban elmerülnék a negatív gondolatok folyójában, meghallom a tegnapelőtti chipes kolléga hangját, ki kiabálja, hogy -csekin, csekin! Aztán a speaker is közli, hogy mit kell tennünk. Odasietek a sátorhoz ami mellett teljes nyugalommal jöttem el, szinte észre sem vettem, majd látom, hogy egy készülékkel leolvassák, azaz inkább rögzítik a chip számát. Szó szerint check in megváltottam az IM-520 lajstromú repülőre a jegyet. A várható repülési idő 13-14óra. Majd vissza elfoglalom előző helyemet. Nyújtok bámészkodok, hallgatom a zenét. Rövidesen találkozom Schwarzival és Petykával is. Elfogadok Tőlük még pár tanácsot, megyek megmártózom én is a vízben ami nagyon kellemes. Nagyon nem akarok tempózni én mint elsőbálozó biztos tök égőnek tartanának. Inkább csak én magamat mert úgy gondolom, hogy hátul a helyem. Ennek megfelelően hátra is kullogok, utolsó igazítások, 7p a rajtig. Itt még nem tudtam, hogy mennyire befolyásol majd ez a döntés a továbbiakban. Én itt gyenge úszó vagyok gondoltam.Majd megszólal a Final Countdown, és a vízből mindenki kifelé igyekszik, ahogy erre a speaker meg is kéri őket. Itt már tudom, hogy nincs visszaút, és külön öröm, hogy pár nappal ezelőtt egyik barátom ezzel kívánt sok sikert a mai napra. Nagyon gyorsan eltelik ez a zene és jön Vangelis. Itt már totális izgulás, öröm, kétségbeesés egyvelege. A nézők tapsolnak, a résztvevők tapsolnak. Még egy kipillantás a családnak oldalra, majd nézem az ágyút mikor is sikerül elsütniük. És amint durran elkezdek sétálni a tó felé. Jó hátul. 

srajt.jpg

Akkor nem foglalkoztam vele, de most már bánom. Mit keresek én ott hátul? Mikor a lábfejem megérintette a tó víze mosolyt csalt az orcámra és szembejutott. 14óra de sok van még hátra. Mi lesz itt. És már csúsztam a vízbe. Jól esett. Próbálok kezdeni gyorsban. De akadályokba ütközöm. Minden irányban. Mellúszók vesznek körül. Próbálom kiverekedni magam, átúszni rajtuk ha úgy van. Nincs szükség ilyesmire, megnyílik előttem a folyosó. Pillanatnyilag jó vagyok ám bekerülök egy másik bolyba. Itt már megfognak nem tudok elmenni mellettük. Így kénytelen vagyok mellre állni. Nyugtatom magam, hogy amit a tájékozódással vesztenék gyorsban azt itt megnyerem mert tudok egyenesen haladni. Azonban akkor is tudtam, hogy ez teljesen nagy hülyeség. Az első bója nagyon de nagyon messzinek látszódott. Sose érünk oda! Aztán egyszer mégis. Fordulás. Ekkor valami olyat érzek amit eddig soha úszás közben. Hányinger. A reggeli baracklekváros zsemle küzködik fölfelé. Talán a testtartás, talán a nem megfelelő folyadék bevitele úszás előtt. Találgatni tudok csak, és csökkenteni a tempón. Nem szeretném, ha kivennének ez miatt, még jobban nem szeretném senki versenyét elrontani ez miatt. Haladok a tömeggel hiszen én új vagyok itt. Megyünk a két kis fehér bója közé, azonban nekem majdnem sikerül kívülről kerülni. Itt gyorsba be tudtam váltani de sokáig nem lehetett. Megint megfogott a boly. Fordulunk hátra felé majd egyszer csak látom a tó alját. Nem értem mi lehet. Megpróbálom engedni lefelé a lábamat hogy mennyire van mélyen de nem ér le. Akkor hát elég a játékból haladjunk tovább. Az újonnan a versenyre vásárolt szemüveg kezdi nyomni a fejemet. Rossz csatot választottam középre. Alig várom, hogy kiérjek és tudjak igazítani. Ráfordulunk az első célegyenesre. Itt már jobb be tudok állni kicsit gyorsra megint. Bár csalinkázok nem úszok egyenesen. Mielőtt kiérnék a partra nézem az órámat a vízben és elkönyvelem, hogy annyira nem borzasztó, mellben nem szoktam ilyen tempót menni és a keringésem is jobb így. Jön az ausztrál kanyar. Szigorúan séta jöhet szóba. Majd a szemüveg igazítás és a következő kör. 

DSC_6714.jpg

Ez már sokkal jobban sikerült. Volna. Tudtam gyorsban haladni de a fejemen a szorítás egyre jobban fájt. Mondom magamban, hogy én itt meg nem állok szórakozni. Milyen égő úszásban megállni! Ez nem Ironmanre vall. Aztán a második kör 1100-a után mégsem bírtam parancsolni magamnak és ott ahol láttam az előző körben hogy alacsony a víz kényszerpihenőztem. Gumipánt állítása. Közben egy figura jött ki nagy görccsel talán. Érkeztek is az orvosok. Mint utólag kiderült Schwarzi látta is a szerencsétlenkedésemet. :) Majd innen már minden rendben volt. Nekem egyébként is ez a 3km a lélektani határ. Innen már megy bármennyi addig szenvedés. Azonban most azt gondoltam az úszás fog a legjobban sikerülni, mivel az utóbbi időben az tetszett a legjobban. Szóval gyorsban vissza, s mi több egyenesen tudtam benne haladni. Balázst sikerült beérni, vele együtt jöttem ki. Majd míg ő futott, és sétáltam. Depón az én szintemen semmi sem múlik. És elkönyveltem magamban, hogy úszás vége, sajnos hamar eltelt. Maradtam volna még, csak most kezdett el jólesni. Mondják a kiérkezők nevét, és annyira várom, hogy halljam a sajátomét de sajnos nem kerül sor rá. Jobban kellett volna húzni a vízet. Mászok fel az emelkedőn amin még másfél órája ereszkedtem. Felveszem a szatyromat. 520. Ez az irány be a depóba. Kevés a pad, sok az ember. Nem várok elkezdem öltözni a sátor szélénél. Vízes cucc le. Törölközés száraz bringás fel. A biciklis nem egyszerű, sok eleme van nálam, és persze nem jön fel azonnal mert nem tudtam magam teljesen szárazra törölni. Azonban pár perc alatt csak sikerült. Pécsi Petit egy pillanatra láttam csak a depóban. Nagyon sietett, és ebből gondolom precíz is volt. Megyek a bringához, sisak, rajtszám minden megvan.

DSC_6734-2.jpg

Kiakasztom és elkezdek sétálni vele a kijárat felé, hogy a brutális 180-at megkezdjük ami életemben eddig egyszer csináltam csak. Megilletődötten tolom a bringát csipszőnyeg pittyen, kiérek a műútra majd mondják, hogy felülhetek, és jó versenyt kívánnak. Megköszönöm. Indulok. Nehezen akad az SPD elindulok. Majd 50m múlva látom baj van. Meg is kell állnom..

A bejegyzés trackback címe:

https://shortstop.blog.hu/api/trackback/id/tr434698814

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása