mikor nem megy annyira.
Az elmúlt egy-két hétben romlottak bizonyos meghatározó körülmények az életemben. Nem családi és nem egészségügyi jellegű, hanem a "kötelező nyolcas". Majdnem mindenki életében jelen van. Csalódások sorozata. Mint spiritualitás iránt fogékony és érdeklődő ember még érzékenyebb vagyok ezekre a dolgokra. Mindenkinek megadatik a forrás és a tudás, hogy különbül élje az életét, ahogy Brian Tracy mondta: "Kivágni a negatív érzelmek fáját". Oly egyszerű ez, főleg Nekünk. És mégsem teszi sok ember. Inkább mételyezi magát, és mérgezi, generálja a feszültséget a problémát, bűnbakot keres, majd agyonüti. És elvárja, hogy minden menjen tovább mintha semmit sem tett volna ő ez ellen. Ahhoz tudom leginkább hasonlítani mikor pici gyerekeknek valamilyen játék vagy zenélő tárgy abbahagyja a szórakoztatást és nekivágják valaminek ami széttörik, majd utána elkezdenek sírni, hogy most már tényleg nem fog működni. Így vágunk mi emberek is agyon millió és millió embert naponta akiknek aztán megromlik az élete, egy negatív hullám veszi kezdetét, elszabadulnak rajta démoni erők és már nem ő irányítja az életét, és sokan nem erősek ahhoz hogy visszavegyék az irányítást. De mind a ketten szenvednek. Mind a két fél. Hiszen ha pofon vágsz valakit neki az arca fog sajogni neked meg a tenyered.
Ezen esemény válaszolta meg nekem az egyik nagy kérdésemet, amire régóta keresem a magyarázatot, viszont még nem sikerült rátalálnom. Ez pedig, hogy miért, minek sportolok. Persze jöttek válaszok, hogy egészségmegőrzés meg örömömet lelem benne. Rá kellett jönnöm, hogy marhaságok ezek, felesleges ilyennel traktálnom magamat, és nagyon nem ez az út ami az igazságomhoz elvezet. Ha kicsit nyitottabb szemmel jársz, feltűnik bizonyára neked is, hogy ez egy eléggé mézes-mázas, kiszínezett, megjátszott, torz, haldokló, szenvedő világ. Mi emberek, mi bukott angyalok tettük ezt vele. Persze, a világ olyan mint amilyennek látni akarjuk, és én látom benne a szépet, de ha értékében nézem egy lyukas garast nem ér az egész. Pontosan tudom, hogy ez az amire nekem nincs szükségem. Ezért keresem azt amit és ezért sportolok. Mert a sport tiszta. Mert nincs benne átverés, nincs benne megannyi külső tényező, nem irányítja más csak én. Az én kezemben van a gyeplő. A gondolatomat teljesen le tudja kötni. Nem kell kattogni semmin. Bármilyen probléma van ez gyógyír rá. Olyan mint a drog. Pár órára is vagy többre teljesen ki tud kapcsolni, átlépsz egy másik tudatállapotba, és nem figyelsz a betonos-környezetre, megszűnik létezni a probléma. Tiszta.
Elsőként mikor komolyabban szerelmes voltam és az akkori nagy ő járt a fejemben éjjel-nappal. Nem tudtam aludni mert állandóan rá gondoltam. Nem tudtam az iskolában odafigyelni rendesen. Minden gondolatomat kitöltötte és sajnos elég ritkán tudtunk találkozni ami csak hatványozta a dolgot. És annyira vártam minden tanítási nap végén a floorball edzést, azt a másfél órát mert ott még ő sem jutott eszembe egyszer sem. Hogy Vincent Vegát is idézzem "Pont ez olyan baszott jó benne". Megszabadít a sport a vágyaidtól, a vágyakozásoktól, az irigységtől, a bánattól, és ugye erre az időre sikerül kivágni a negatív érzelmek fáját. Talán megtehetnénk többször. A tisztasága valami fantasztikus. És lebilincselő. Egy életre.
Persze amit írtam fentebb kérlek ne hidd el, hanem győződj meg róla. Viszont ha itt jársz valószínűleg tudod miről beszélek. Miről beszélünk.
Számokkal nem akarok dobálózni. Szerintem jól haladok.. Ma le is adtam a nevezésemet a nagyatádi IM-re. 385 Kovács Krisztián 1985 Vác
