stand up

Nos. Felépültem és magam mögött hagytam a betegséget, vagy annyira mégsem de mandulagyulladás ide vagy oda sikerült újra visszatérni a színpadra. Köszönhetem nagyban a BEMER terápiának ami helyrerakta a dolgokat a torkomban és a térdemben is. Úgy tűnt. Az első futás teljesen tünetmentes volt amire szerdáig kellett várnom. Nem nagyon akartam én a héten futni de ugyanakkor nagyon aggódtam hogy ha nem kap jelet a szervezetem hogy tartani kell a formát és számíthat még futásra akkor szépen lassan leépíti ezt a képességet a fizikális részével együtt mivel úgy gondolja majd hogy nincs már rá szükség. Éppen ezért nem engedhettem a hidegnek. Majd háromnegyed órás görgőzéssel kezdtem szerdán. Volt benne taposós is meg pörgetős is. Aztán egy laza hat kili futás nem sokkal a görgő után, csak hogy meglegyen az érzés. 5:17-es tempóban rongyoltam végig ezen a "csekély" távon. Éreztem már este hogy igen volt valami. Valami pár napos kihagyás. Bármennyire is szeretném azt mondani hogy nem számít az az egy hét kihagyás, de az a helyzet hogy az életben minden számít! Nincs kivétel. A serendipity miatt most akkor nem is nagyon beszélek a görgőzésről... :| Másnap éreztem, hogy többet kellene mennem hogy visszanyerjem a formámat. Próbáltam lenyomni frissítés nélkül az egész 21km-es távot de elég nagy felelőtlenség volt. Az utolsó 5-6km-en éreztem, hogy kezdi megbosszulni magát. Dupla stresszornak volt kitéve a szervezetem, duplán romboltam, így utólag egy jó nagy taslit ki is osztottam magamnak gondolatban. Soha többet ilyet.  Péntek szünnap, szombat 100perc görgőzés. Közben film. Ez sem segített sokat. A három részes TDF amit Kraftwerkék szereztek viszont annál többet. Görgőre rá kell mennem még akkor is hogy ha szart se ér szerintem, de ugye előbb írtam, hogy az életben minden számít. Lehet hogy akkora energiát fog adni majd amit tudok alkalmazni majd a fizikai világban. Mivel semmit sem érzek másnap ha taposom neki így kételkedem a dologban csak nem tudom miért..
A mai napon pedig hóban futás. Peti invitált, és nem mondtam nemet neki a szombati után (mert akkor nem tartottam Vele és Tibivel). A megbeszéltnél később érkeztem, illetve keresgéltem még a dunaparton mire rájöttem, hogy valszeg elindult, hogy majd utolérem. Így is volt elindultam Göd felé a bicikliúton és majdnem a fordítónál találkoztunk is. Odafelé olyan 5:35-ben haladtam talán felette kicsivel majd visszafelé szolidabbat jöttünk amit annyira nem bántam. A pulzusmérőm sajnos feladta a dolgot. Holnap mehetek venni bele elemet. Remélem ez megoldja a problémámat és nem kell újat vennem súlyos ezrekért.
Leesett a hó. Hideg van. Aki szereti az élvezze. Én szenvedek, és számolom a napokat míg be nem köszönt az enyhébb idő. Viszont egyszer úgyis eljő a nyár mikor 35°C lesz árnyékban. Akkor jön el az én időm!!!