Varázslatos helyszínen. Hármashatár-hegy. Ködös, igazi misty-morning volt hótakaróval a lábunk alatt. Petit felvettem aztán indultunk is, majd mondta, hogy van egy meglepetés ember, de nem fluffergirl :) Aztán kitalátam, hogy ki az mert már régebben mondtam, hogy szívesen találkoznék vele személyesen. Tepó volt, és ezt ki is találtam már érkezés előtt. Fenyőgyöngyén leparkoltunk kis logisztikázás öltözéssel, megérkezett Tepó is aztán bevettük az erdőt. Igazi megtiszteltetés volt Velük futni, és nagyon örültem, hogy megismerhettem, még ha sokat nem is tudtunk beszélni, illetve hivatott voltam rontani az ironman/m2 arányt :)
A Balboa kör volt az útvonal. Elbűvölő hely volt, megint kedvezett a Nap, hisz tudta, hogy ott vagyok és kell nekem a fénye. Candela-montagne-correr. Végig ködös, napos időben futottunk, szépek voltak a fények, annyi jó képet tudtam volna lőni ha nálam lett volna a Nikon, de akkor meg a futás rovására ment volna. Első kilátóhoz megérkeztünk fel is mentünk rá majd lélegzetelállító táj fogadott minket. A város és dombjai mintha tejben úszott volna, egy-egy magasabb pontja kúszott csak az "alacsony felhők" fölé. Tepó csinált képeket, remélem jól sikerültek. :) Innentől skyrun feelingje volt számomra a dolognak. Egészen a nagy Erzsébet kilátóig elmentünk majd ott kanyar és csavarás vissza. Végig jól éreztem a lábaimat, volt egy pici baki ott egy 5percre vissza kellett fognom magam de szerencsére a baseballos évekből ajándékozván a bokámnak ennyi idő elég volt, hogy rendbejöjjön. Innentől végig vissza, hol belesétálva, hol futva.
Nem éreztem hosszúnak a távot egyáltalán, bár abban igaza van Tepónak, hogy ki kellene futni rendesen, azonba ez ugyanúgy igaz akkor aszfaltra is talán. Lehet visszább kellene venni az iramból? Úgy meg annyira ott nem esik jól.
Lényeg a lényeg nagyon pozitív nap, újabb élmény. Második trail running eseményem, első Balboa köröm. Nagyon gondolkodom, hogy lemenjek-e csavarni egy húszast vagy 15-öt futógépen, azonban félek csak ártanék most vele. Jó ez a nap, nem kéne elszúrni, térdeim is most nagyon úgy néz ki, hogy rendben vannak.
Petinek és Tepónak pedig ezúton is köszönöm a közös edzést és mindenkinek aki ezt olvassa kellemes ünnepeket kívánok.
-Ma csak annyit fűznék hozzá, hogy térdeim rendben vannak izomláz nulla. Nem kamu. Szeretem a hegyet, terepet és ezek szerint Ő is engem :) Ebből remélem hosszú kapcsolat alakul ki. Futógép, szauna és hasonlóan "rossz" dolgok kilőve, most lett vége az irányított szabadidős tevékenységnek szóval jó esetben felszállok görgőzni a mai napon. :) Közben meg nagyon várom a következő terepgyakorlatot, és gondolatban széttárt kezekkel nyomom a downhillt repülve.
Mindenkinek kellemes ünnepeket kívánok
(ne egyetek sokat mert hülyeség az egész, csak napfény meg folyadék kell.) :)