... kérdezte ma tőlem az öltözőben egy 70év feletti bácsi, amíg öltöztem és készültem a mai napi 8 akarom mondani 5kilire. Azt tanították még, hogy legjobb taktika kérdésre kérdéssel felelni így gondoltam alkalmazom. Ennyire látszik - kérdem én csodálkozva. Feleli Ő: - Nincs úszóalkatod és a futáshoz se az igazi, mégis látni, hogy mindet csinálod a kerékpár meg jól áll. Ezért gondoltam. Helyeslek, hogy igen de csak augusztus óta próbálom csinálni. Aztán elbeszélgettünk egy 4-5percet amíg öltöztünk, mondjuk inkább engedtem had beszéljen, én csak hallgattam, próbáltam jegyezni amit mond. Kiderült, hogy régebben a váci evezősöknek volt az edzője, most már nyugdíjas. Kielemezte gyorsan a triathlont oda-vissza aztán adott egy két tippet az úszáshoz.  Majd minden jót kívántunk egymásnak és én mentem úszni.

Peti már fent volt szelte a vízet. Gyorsan beugrottam én is nekivágni a mai távnak. Elsődleges cél az volt, hogy az eddigi 4,1-et túllépjem. Szerettem volna 8-at úszni de ez ma elmaradt. Nem is baj így utólag mert így is érzem a vállamat nagyon keményen és csak sima 5kilit úsztam. Az IM táv egészen jól eltelt azonban utána elkezdtem fáradni meg a vállaimban a jóleső izomláz érzése volt. Így 5km után kiszállós volt a dolog. Nagyon csábított a víz vissza még egy kilire de nem mentem végül. Tegnapi közel 4km után több mint jóleső volt ez is. :)

Kezdődött azzal az egész, hogy nagyon hamar eljött ez az időpont amire jó régen azt mondtam, hogy "persze megyek". Elteltek a hetek s egyszercsak elérkezett a hétvége. Az előző napokban csak ez járt a fejemben. Menjek? Ne menjek? Futottam már ilyen távot igen, de több hete és 8 napja semmit sem futottam. Petivel beszélgetés telefonon.. Arra jutottam, hogy mennem kell ezzel eldöntök sokmindent, többek közt azt is, hogy mennyire van értelme ennek, és talán előremutat valamit. Szóval belevágtam. Előző este kenegettem a térdeimet, Perskindollal és Dolobene-nel felváltva. Reggel még kételkedtem a dologban, hogy jó döntés volt-e. Ám sportban a kétely, bizonytalanság teljesen leépít véleményem szerint.
Beültünk a kocsiba robogtunk Miskolc felé, megálltunk egy kicsit kajálni két órával verseny előtt (nekem 3). Megérkeztünk a tett helyszínére, gyors nevezés mert késésben voltunk, megszabadítottam magam pár fölös dekagrammtól. Petiék elrajtoltak innen nekem volt még egy órám. Rajt után odajött Schwarzi bemutatkozott, kicsit megilletődtem, hogy ilyen kis jelentéktelen porszemhez odajön bemutatkozni egy Ironman atltéta. Megtiszteltetés és nagy öröm volt megismerni. Beszélgettünk ugye a sportról, bíztató szavakat mondott ami megmondom őszintén abban a nem 100%-os lelkiállapotban nagyon jól jött. Mikor Nagyatádról kérdeztem, hogy milyen érzés akkor az arca de főleg a szeme mindent elárult. Köszönhetően a testbeszédolvasó készségem fejlesztésének, nem kellett szavakt mondania mindent láttam az arcán. Aztán elköszöntem, hogy megyek melegíteni meg lélekben kicsit készülni. Így is tettem jó hosszú bemelegítés pici futómozdulatok majd rövid laza nyújtás. Öt perccel kezdés előtt mentem beálltam a sorba a 225-ös rajtszámmal a legvégére. Megvártam míg jópáran elindulnak kicsit megbomlik a boly, vonalra lépek indítom az órát, és nagyon lassan elkezdem menni. Annyira lassú lett hogy az első kanyarnál egy perccel jobb voltam mint szoktam. Megjött a kedv, megint azt hittem hogy túl lassú vagyok pedig ezek szerint kicsit jobban mentem mint szoktam. Az első emelkedőhöz beállt Schwarzi. Szerencsére semmit sem éreztem az emelkedőből. Vagy tartottam a tempót vagy sikerült leszakítani egy-két sporttárst. Nem is volt nagy valami, keményebbnek hittem a szintklüönbséget. Aztán lehet, hogy csak azért mert ott állt Schwarzi és nem lehetett kiengedni bár megmondom őszintén nem is fordult meg semmi ilyen a fejemben, hogy belegyaloglás vagy megállni. Kiengedés is csak az utolsó körre maradt pici, de nem jelentős. Az első kör 26:30 körül volt a második 27:00-s lett talán. Innen már nem számoltam gondoltam a tempó majd úgyis mutatja, az a lényeg nem az hogy az első 5kilik milyenek. Úgysem az a méregfoga a távnak. Első körben és végig Tibivel nagy integetések, bíztatások, Petievel első körben pacsi is volt aztán már csak integetés. Holtpont nem volt, nem is nagyon fáradtam el benne.  Olyas' technikát próbáltam alkalmazni, hogy kinézek valakit aki azért halad is (az én szintemhez képest) és beállok mögé, hol mellé kicsit szúrkálva, hogy itt vagyok ezzel kicsit jobb tempóra sarkallom, ami nekem is jó. Majd minden körben ellószolok 100-200métert és megyek a következő nagyobb halra. Ahogy Peti mondta hazafelé a kocsiban: -Nemérted, az életem a lószolás!? :)) Szóval ez így ment a 20. kiliig aztán kiengedtem és élveztem, hogy ott vagyok életem első futóversenyén. Nagyon bejött az atmoszféraa körítés még akkor is ha ez csak egy kis verseny volt. Tapsoltak a pálya szélén mosolygtak, nekem is érted???? K' jól esett látni. Főleg Schwarzi bíztatása amit ezúton is nagyon szépen köszönök, Ő nagyon kellett az 1:48-hoz. Tetszett, hogy én vagyok a pályán és a szélén buzdítanak egy olyan sportágban amit három hónapja csinálok és teljesen új világ. Függő leszek ha ez így megy tovább. És még a térdeim is nagyjából rendben voltak.
15kilinél még gondolkodtam, hogy nem szállok ki és legyen inkább 30 az a 21. De rájöttem, hogy teljesen felesleges, bőven túlteljesítettem amit elvártam, hogy csak menjek végig épségben. Ha még 2óra alatti időm lesz akkor már elégedett leszek mondtam a verseny előtt. Annyira két óra alatti lett hogy 1:48:34-gyel futottam be a célba, ezzel megdöntve az ediggi 1:58-at. Lábam sem hullott szét mint szokott. Célegyenesben is elég dekoratív lányok tapsoltak ugráltak, nekem érted??? Még mindig kicsit nehéz elhinni pedig "csak" egy félmaraton. De ha ez ekkora élvezetet tud adni, félek az IM célkapuban el fogok ájulni, ha addig nem is a fáradtságtól. Nagyon meghozta a kedvet ez a kis verseny nagyon hálás vagyok érte mindenkinek akivel azon a napon érintkeztem. Legszívesebben szombaton már mennék 30-ast futni... Persze tudom ez nem ilyen egyszerű, mert akkor mindenki tudna Spartathlont futni. Hazafelé a kocsiban gyúrogattam a térdemet meg kenegettem, egész jó lett ma, könnyebb volt vele lépcsőzni, annyira nem volt vészes. Remélem mihamarább megerősödik, és körbe lehet futni a Földet :)

Külön öröm volt hogy Petinek aki hatalmasat ment új egyéni csúcs, és Tibinek is végigbírta a lába. Mindenkinek adott egy picit az élet tegnap. Így volt ez jó. Aztán kis látogatás a Bükkben majd irány haza. Ma reggel is jó a térdem, persze nem 100% de az izomláz nagyobb mint a térdbeni fájdalom ami csak akkor jön elő ha terhelem. A lábaim legfelső részénél borzasztó nagy izomláz van köszönhetően az új stílusú futásnak. Nem bánom, mert eredményes volt, és kímélő. :) Futni versenyen, sokan nagyon jó. Szeretni fogom...
 

Talán nem kellene ilyet írni ide, de hozzátartozik ez is a felkészüléshez. Mostanában elég sokat pörög az agyam mindenféle dolgokon. Betört  a hideg ami kicsit leszorított a pályáról, sokkal jobban erőt kell vennem magamon ahhoz, hogy tudjam folytatni a dolgokat. Nem tudom ebből a nézőpontból táplálni az elmémet annyira. Nincs már olyan, hogy elmegyünk bringázni, egy majd 100km-es kanyarra, nincs olyan, hogy megmászom Dobogókőt, vagy Dunakesziig taposni miközben dübörög a füledben az Apocalyptica. Ingerszegény szar lett az egész, a versenybringát felsőbb utasításra nem is használom, csak ha nagyon muszáj, mountival meg annyira nem lehet haladni és annyira nem is doppingol, hogy a kijelzőn 27-et látok 35 helyett. Kedvem szegték ezen dolgok. Hideg van a francnak sincs kedve kimenni, azonban erőt veszek magamon és próbálom csinálni. Ekkor ezen is elgondolkozom, kicsit mélyebben, hogy most az egómat táplálom vele, ő cselekszik vagy sem. Nem szeretem mikor ő cselekszik, egész jól sikerül kontrollálni mindig itt most nem vagyok teljesen biztos benne, hogy a szabad elme irányít.
Futás az rendben van azt viszont érzem, hogy a térdeim nagyon nem szeretik az aszfaltot. Ezzel csak annyi a probléma, hogy a színpadon is majd ez lesz amennyire én tudom. A margitszigeti rekortánról is leszorultam, szintén a hideg miatt. Minek menjek fel futni oda ott is kibaszott hideg van. Persze a két negatívumból ki tudnék zárni egyet. Ehelyett gondolkozom a futópados megoldáson. Régen futottam rajta szerény kilométereket akkor tetszett, 5000HUF lenne egy havi bérlet, ami kondiedzésre is jogosít. Az is megfordult a fejemben és talán több értelme lenne, hogy kint a télben mindegy, hogy milyen idő van csak egy másik cipővel, amire hozzáértő is azt mondja hogy jó. Talán ez a legoptimálisabb. Azért jó dolgok is történnek igaz hogy tegnap csak 5kilis karika volt de bőven 5-ös tempó alatt voltam. Többet nem akartam mert a múltkori 16km után éreztem valamit a térdeimben de nem foglalkoztam vele, dacból és mentem. Futni jó csak tudnám 100%-ban csinálni, hosszútávon is. Ha nem hátráltatnának a térdeim már túl lennék az első maratonon. :)
Úszás rendben van köszönöm szépen már 22:00-ás tempó alatt vagyok, néha olyan dolgokat mutat az óra amiket nehezen hiszek el. Itt is a francnak van kedve bemenni a hideg vízbe, ám itt nagyon nincs más választás. Számomra nehezen is megy az úszás nagyon lassan javulok benne, szóval pörgetni kell. Erőltetnem kell a gyorsat, bár a mellben ki tudnék úszni a világból. A két nem között ha lebontom a 3,8-ra lehet köztük 15-20perc különbség. Felteszem a kérdést, hogy egy első Ironmanre mi a f*szt akarok? 15:xx:xx-es idővel is nagyon elégedett lennék. Azonban próbálok hallgatni az okosabbak, tapasztaltabbak hangjaira és igyekszem is hasznosítani a dolgokat.
Végezetül azt hiszem, hogy ami hátráltat nagyon az az ősz, a hideg, a szél. Nyáron sohasem gondolkodtam ilyenen, hogy menni kéne. Ha megfordult a fejemben azonnal indultam. Nem biztos, hogy a tiszta tudat és az ego harca ez hanem inkább e külső dolgoknak tudom be. Eredmények vannak úszásban és futásban is javulásokat mutat. Ez sem tud annyira motiválni mostanában. Jövő hét hétvégén futóverseny van ahová Petivel megyek, első hivatalos félmaraton. Nem is akarok előtte hosszú meneteket elég az ilyen 5-10közöttiek azokat viszont 5:00p/km alatt. úgy látom ez lehet számomra kifizetődő.

No mindegy is lehet hogy teljesen nagy hülyeség az egész és értelmetlen amit összefirkáltam ide, majd nov.6 választ ad rá. :)