Elég visszafogott hetet zártam. Nagy része volt a regenerációnak a térdeimet illetően. Leírhatom, hogy nagyon jól halad a dolog. Még nem 100% de oly közel van, hogy nagyon :)

Hétfőn partizánakció keretein belül megmásztam Dobogókőt a Kanárival. Nagyon kemény volt pláne, hogy nem is nagyon tartalékoltam az odaúton. Az emelkedő ki*aszott hosszú volt, és voltak olyan meredek szakaszok, hogy majdnem elvette minden hitem. Néztem az órát, nem fogynak a killerek, a sebim is borzasztó lassú volt, szerencsére volt egy-két szakasz ami egyenes volt így ott kicsit lehetett lazítani, de mire megszoktad volna már megint adott a gép egy fasza hosszú kis emelkedőt. Ha jól láttam a pályarajzot (mert ilyen is van) akkor a legmeredekebb pont 25% volt. Mindegy is egy kifejezés van rá. Kurvakemény. Legalábbis nekem az volt, de lehet, hogy jövő nyáron már sima edzőtáv lesz. Fentről valami csodálatos kilátás van, sajnos mire felértem a fényképezőben az elemek csődöt mondtak. Lefelé brutál volt szaggatni, legnagyobb tempó 70km/h volt, nem mertem neki jobban ereszteni mert annyira nem ismertem az utat. Sőt semennyire. Hazáig már nem volt probléma egyszer álltam meg egy kis frissítésre ami szőlőben merült ki. Kiszállva a zuhany alól azonban éreztem, hogy rendesen elfáradtam.

Egy nap pihenést követően Petivel tekerés a Margitszigetre. Itt is most jártam először bringával, vertünk egy kört túristáskodva aztán hazapötyögtünk. Fasz voltam mert nem vittem kulacsot, így frissítőpontnál kellett megoldani ezt a problémát. Odafelé beugrottunk az egyik futós boltba. Nagyon frankó kis hely, gyanítom nem akkor voltam ott utoljára.

Tegnap laza futás próba. Sima 5km és a legjobb hogy PROBLÉMA NÉLKÜL. Nagyon örültem, hogy végre lehetett szakítani megint, imádok futni azonban szakmai szempontból nagyon sok mindenen kell majd javítani a közeljövőben. Futás közben érzem, hogy a technika mennyire más és mennyivel jobban tudok haladni ha odafigyelek bizonyos dolgokra. Szóval újra a pályán. :) Ez a hét legnagyobb pozitívuma. Kezd a helyére állni a rend.

Ma reggel 9:20-kor dördült a rajpisztoly a benzinkútról Petivel egy szolid (neki szolid :)) tekerés Nógrádi dimbes-dombos kanyarokban. Az első 30-35-40km-t jól viseltem annak ellenére hogy nem is pihentem eleget meg tegnap igaz, hogy kevés de sörözés volt haverokkal. Jó tapasztalat volt, hogy nagyobb megmozdulás előtt ilyet nem csinálunk pláne ha korán van indulás. Alázatból még fejlődni kell sokat, de tanulom folyamatosan. 50-60km-nél már éreztem, hogy elfogyott az erőm, addig se éreztem az X-et a lábaimban,de onnét viszont elfogyott minden. Pulzus megemelkedett a szám folyamatosan száradt ki nem számított mennyi vizet próbáltam inni. Az utolsó 20-25killer szenvedős volt, de megcsináltam. Azt sajnálom, csak hogy nem volt nagyobb a tempó. Petit kicsit visszafogtam, láttam rajta, hogy nagyon menne. Nagy klasszis a srác. Viszont végig támogatott lelkileg ami nagyon jól esett, biztosan ez is benne van, hogy végigértem ezt ezúton is KÖSZÖNÖM! Szóval megvolt a mai fitness is kicsit még le vagyok ülve a forróvíz után. Sokáig nem lehet élvezkedni holnap megyünk futni.. :)

Peti köszi az egész hetet, nagyon rendben volt, királyul éreztem magam!

Ez most nem triatlon beszámoló lesz. Van nekem ez a 2004 óta tartó szerelem a baseball. Tegnap pedig ráfordultunk a csapattal a rájátszás körének első meccsére. Az érdi csapatot kaptuk, ám nem azzal a felállással álltak ki amivel eddig találkozhattunk. Szerintem 25%-ban sem fedte a két csapat egymást. Nem is ez a lényeg. Sajnos pont elegen, csak 9-en voltunk, ezért nem szabadott sérülést beszedni. Nekem azonban rögtön az elejénél sikerült egy home-ra hazadobott skulót térddel hárítani persze, hogy nem vettem fel a sípcsontvédőt, pedig Kismikeval még beszéltük is. Meg is lett a böjtje. Minden védekezős inning megkezdésénél éreztem is nagyon, hogy "másképp esik jól". :)
Az elején ellépett az Érd pár ponttal majd sikerült visszahoznunk őket és végig fej-fej mellett haladtunk. Utolsó inninget mi kezdtük támadással ekkor 10-10 volt az állás ütősorrend közepe jött, bases loaded Sityu pedig pörkölt egy basehitet, végül 4 pont előnnyel fordultunk az inning aljára. Sikerült a kijutott két futót az Érdnek is lehoznia, sajnos nem volt jó részemről annyira a game call általában amiben annyira bíztam pitchekben azokat ütötték el, azonban a csavartakat Pimpa nagyon jól adagolta. Az ellenfél operált egy pinch runerrel, majd eljutottunk ahhoz a szituhoz, hogy még 14-13 ide, futó 2,3 Inter jön ütni akinek jól ment egész meccsen. Nem emlékszem hogy mit kértem Pimpától talán csavi lehetett. Amikor indította a mozgást akkor láttam, hogy az ellenfél indul hármasról homestealt csinálni, jön a bogyó Inter alányesett és kurva nagy gyertyát ütött a home fölé. Elsőre úgy láttam, hogy kimegy ez is mint mindegyik ami ilyen volt egész meccsen ezért annyira nem is mozogtam rá majd láttam , hogy annyira nem hullik ki esik lefelé, aztán sikerült a kesztyűvel elkapni és 3 OUT. Mire felnéztem a pálya fel Pimpa már jött ugrott a nyakamba aztán Kismike is. Igazi WS win effect :))) -Hozzáteszem, hogy egy pont az előző inningben nagyon rajtam szárad mivel passed ball volt így ezt kurvára muszáj volt megfogni. Pacsi-pacsi mindenkivel örültünk, hogy nem tettük nehézzé a következő hétvégét. Elég egyet nyerni nem kell majd kettőt. Mindenkinek nagy elismerés a csapatból, megküzdöttünk szó szerint a győzelemért, nagyon izgalmas meccs volt. Nagyon nagy élmény ilyen mérkőzéseket átélni, de csak így, hogy mi húzzuk be a W-t.

Én támadásban nem sokat tudtam nyújtani, volt két SF,2K,FC,BB vagy valami ilyesmi. Védekezésben sem voltam annyira acélos, többen lopkodtak, összesen 2CS volt 1PB meg az a game winning catch. Olyan 5/10-et tudnék adni, többet semmiképp. -Bár nem is nagyon catcheltem bő egy hónapja szóval a kidobásokat is kalibrálni kellett. Mikor az Érdi catchert kiszedtem kettesen akkor intett lefelé, hogy jó volt -jó viszonyban vagyunk egyébként- ment le a kispad felé és mondta a többieknek, hogy: -Várható volt hogy ráérez.

Összességében nagyon jó meccs volt nekem erősen TOP3-ban benne van. Kár, hogy ezt a sérülést most ki kell feküdni, így csúszik dobogókő biciklivel. :/

Itt a GWball:

Tegnap futni szerettem volna valamerre. Ligetbe nem szerettem volna menni, városban sem nagyon akartam róni a köröket. Ekkor jött az ötlet, hogy legyen Sződliget, lefutok unokatesómhoz. A börtönig kocsival mentem, utólag rájöttem teljesen nagy hülyeség volt, többet soha. Odafelé egészen jól ment az első kilométereken éreztem, hogy rendben van a lábam is helyrejött faszán, aztán jöttek kis jelek. Kicsit hátrébb kezdett most fájni a jobb térdemnél illetve a bal sípcsontomnál. Lehet nem volt jó ötlet az aszfaltos bicikliúton futni, de akkor sem hiszem, hogy pár km után ennek elő kellett volna jönnie. Odafelé kétszer sétáltam bele 30mp-re majd mentem tovább. Visszafelé ugyanez. Nagyon mentem volna éreztem hogy van erő is hozzá, sajnos nem mertem jobban nehogy nagy baj legyen. Odaértem unokatesómhoz megálltam nála egy fél órára majd irány vissza. Mindkét tempó 05:06-os lett. Odafelé pár másodperccel jobb lett. Elhanyagolható. Azt éreztem, hogy most a maraton sem lenne táv odafelé azt éreztem, hogy legalább tízszer ennyi van bennem. Pulzus átlagban 155 volt. Élveztem, hogy sütött a nap, szép zöld volt minden, árnyék-napfény felváltva, jó levegő. Ej, de mennék már megint, nagyon megjött a kedvem, de most akkor pihenés van megint. Addig ahogy Tibi mondta lehet biciklizni meg úszni. Így is fogok tenni csak bűntudat lesz, hogy kimaradnak a futóedzések. Most nagyon megjött a kedvem hozzá.

Ezzel le is zártam az augusztusomat. Összegezve ebben a hónapban fogalmazódott meg az IM teljesítése, elkezdtem belekóstolgatni a sportágakba, kis invesztálás, mozgás jóérzésig.
Negyedik alkalomra már meglett a 3.8km-es úszás 1:45-ös idő alatt.
Harmadik futásra már 10km felett tudtam futni.
Megvolt a velencei tóúszás kisebb távon (nekem ez nagyon nagy élmény volt). Tapasztalatszerzésnek is kiváló volt, hogy milyen is nem medencében úszni.
18-án IM féltáv 70.3 -nagyon korai volt, szerintem ezt még a lábaim nem pihenték ki.
Hónap végén úszás 4km felett.

Én elégedett vagyok nagyon, s már várom nagyon a februárt amikor is megkezdődhet a tényleges felkészülés. Addig meg "just 4 fun", remélhetőleg több ésszel.
Időket nem írok mivel rengetegszer nem mértem az edzéseket, ezért inkább km-ben fejezném ki: