Ha jól emlékszem Petivel egy hete beszéltük, hogy elmehetnénk bringázni valamerre. Tegnapra érett meg a dolog. Fél ötkor meeting a Földváry-téren a MOL kútnál, pici várakozás a harmadik versenyzőre Tibire. Nagyon túlzásba nem vihettük talán 7-8perc lehetett, aztán megindultunk Göd felé. Szigorúan országúton, körforgalomban középen nem kockáztatva semmit, tudván mennyire faszok az autósok nagy százaléka. Göd határában Tibi beért minket robogóval Petiéknél megálltunk ahol a robogót leváltotta MTB-re, pici frissítés majd irány a Megyeri-híd mivel szorított az idő, hogy még világosban érjünk haza..
Hídon át minden fasza, terv szerinti kényelmes átlag, közben jó dumálások, megtanultam mi a "lósz" meg a betámadás -utóbbi kibaszott nagy :D. Majd megérkeztünk Csobánkára, a beharangozott hegyhez. Elmondások alapján kicsit beszartam tőle, pláne hogy nem szeretem a hegyet. No de ha itt vagyok akkor csak legyőzöm. Pár kanyar erre-arra majd megláttam a táblát 12%. Ez a beszéd! -mondtam. Kis tányérra le majd a hátsó soron középen volt. Próbáltam nem kiállni a nyeregből úgy meghódítani a hegyet de nem sikerült végig, pedig nagyon akartam hogy combból menjen. Talán kétszer álltam ki de muszáj volt mert megálltam volna. Kemény volt nagyon azonban hosszabbnak hittem, mikor azt hittem az 1/8-ánál vagyunk akkor Peti hátraszólt, hogy megvan a fele. Vegyesen fogadtam. :) Nem tagadom kicsit megjött a kedv a hegyi menetekhez. Majd felértünk a tetejére, pici megállás pulzusszámcsere. Láthatóan nem fázott egyikünk sem. Sietni kellett úgyhogy jött a DH menet. Az óra a kis csalással együtt 71-et mért. Nagyon meredek volt lefelé ennyivel szaggatni (még ha 65 volt akkor is). Azonban bíztam a gumiban -lányoknál is így szoktam :) - meg kicsit a forgalomban is hogy csak nem most akar valami paraszt előzni. Visszafelé kis betámadásokkal indult a dolog fapofával persze, Petit egyszer sikerült betámadni, igaz láttam akkor épp szusszant egyet. Visszafelé teljesen rendben volt minden, semmi extra nem történt. Gödnél elköszönés, megköszönés, majd tépés haza Vácra. Reméltem, hogy nem bontlok a rend éber őreibe, és nem fognak két BMW-s igazoltatás között engem is csesztetni. Szép volt jó volt, még még még amíg jó idő van kellenek az ilyenek.
A bringát meg még mindig nem ismerem annyira, még vannak dolgai amiket nem tudok kezelni, nem csoda hiszen két hete van nálam és még csak 350km-es értékű a közös kapcsolatunk.. :) Összességében kurva jó volt, már nagyon várom a következőt.
Jobbclick a képre majd kép megjelenítése ( és látni fogod az egészet)
